1914. július 26-án egy német gyári pilóta – Lothar Wieland – bemutatókörútján Svédországba érkezett vadonatúj Albatros B.IIa típusú repülőjével. Azonban a stockholmi leszállása alkalmával a repülőgépe légcsavarja és futóműve súlyosan megsérült. Mivel az első világháború röviddel ezután tört ki, ezért már nem tudtak Németországból alkatrészeket küldeni a javításhoz. Wieland hazautazott, az Albatrost pedig 25 000 koronáért megvásárolta a svéd Hadsereg.

Múzeumi példány: A Svéd Légierő Múzeuma, Linköping. Fotó: Wikipedia

A német Ernst Heinkel tervezte Albatrost B.IIa-t 1914-től gyártotta az Albatros Flugzeugwerke. Németországban a háború elején felderítésre, majd 1915-től csak alapfokú kiképzésre használták. Épp az új repülő európai reklámkörútján történt a fenti eset.

Wieland repülőjét a svédek Lars Fjällbäck (a 4-es számú svéd pilótaigazolvány tulajdonosa) vezetésével lemásolták, majd több üzemben is gyártották. Az eredeti német Albatrost ezután a hadsereg légi alakulata (Arméflyg) 6-os sorszámmal vette használatba Malmenben. A Södertälje Verkstäder (másképpen Södertelge Werkstäder, röviden S.W.) 1915-16 között tizenegynéhány példányt adott át a hadsereg számára. Ezek egy részében eredeti Mercedes motor volt, míg a többiben azok 110 lóerős svéd másolata, a Vabis-motor. Lars Fjällbäck akkori gyára, a stockholmi Svenska Aeroplanfabriken 1916-ban két Albatrost készített. A Nordisk Aviatik AB, melynek vezetője Carl Cederström volt, aki az 1. számú svéd pilótaigazolványt birtokolta, szintén legyártott 4 darabot a hadseregnek NAB–9-es jellel. Malmenben a repülőcsapatok javítóüzeme (Flygkompaniets Verkstäder på Malmen, röviden FVM) öt Albatrost gyártott 120 lóerős motorokkal, míg további 15 darabot már 160 lóerős Mercedes erőforrásokkal. Ezeken felül a korábban balesetet szenvedett, vagy használaton kívül helyezett példányokból is építették össze repülőket. Néhány darabot az AB Thulinverken is készített. Az Arméflyg mindösszesen 42 darab Albatrost rendszeresített.

A hadsereg repülőcsapain kívül a haditengerészet is beszerzett öt Albatros B.II.-t, melyek 120 lóerős Mercedes motorokkal voltak ellátva, de ezeket közvetlenül Németországból vásárolta 1919-ben. A hadsereg és a flotta felderítőnek és kiképzőrepülőnek használta az Albatrosokat.

Ez az Albatros 1921-ben készült, és 160 lóerős Mercedes motorral van felszerelve. Fotó: www.avrosys.nu

Amikor a Svéd Légierő 1926-ban önállóvá vált, megörökölte a hadsereg és a flotta repülőcsapainak korábbi repülőit, köztük az Albatrosokat is. A 120 lóerős példányok Sk 1 jellel az új haderőnem első kiképző repülői lettek. Ezekből 14 darabot kaptak, de csak mindösszesen nyolc volt használható állapotban, melyek közül öt darab FVM gyártású volt, és három darab a flotta eredeti német Albatros volt. A regisztrációs számuk 01-től 08-ig terjedt, és Ljungbyhedbe, az F 5-ös flygskolkår-hoz (kiképzőalakulat) kerültek. A 160 lóerős Albatrosokat Ö 2 típusjellel állították szolgálatba a légierőnél, és mint gyakorlógépek szintén Ljungbyhedbe kerültek. (Az ”Ö” jelű ”gyakorlórepülőket” a kiképzés magasabb lépcsőfokán használták eredetileg, mint az ”Sk” jelű ”iskola-repülőket”, de később az ”Ö” jelzés megszűnt). Az Ö 2-esekből kilenc, más források szerint tíz darab került a légierőhöz. Az Sk 1-esek állandó motorproblémái miatt 1928-ban három példányt kivontak a szolgálatból, majd a következő évben a maradékot is végleg leállították, és a típust hivatalosan is nyugdíjazták 1929. november 11-én. Utódja az Sk 6-os lett (Heinkel HD 36). Az Ö 2-es még egészen 1935-ig repült.

Az Albatros svéd szolgálatban eltöltött két évtizede alatt több módosításon esett át, ezért a 42+5 példány legalább 11 változatban repült. A 04-es repülő a Svéd Légierő linköpingi múzeumában jelenleg is megtekinthető.

Méretek, teljesítmény:

Személyzet:                         2 fő

Hossz:                                 7,8 m

Szárnyfesztáv:                   13 m

Magasság:                           3,4 m

Szárnyfelület:                 40,3 m²

Üres tömeg:                      750 kg

Felszállósúly:               kb. 1100 kg

Sebesség: kb.              110-120 km/h

Emelkedési idő 1000 m-re: 10 perc

Csúcsmagasság:            kb. 2500 m

Hatósugár:                       kb. 230 km

Felszállási úthossz:        kb. 150 m

Leszállási úthossz:          kb. 100 m

Motor: Hatszelepes folyadékhűtésű Mercedes D.II., vagy svéd Vabis-motor

Teljesítmény (Sk 1/Ö 2):    110-120/160 lóerő

Jaktfalken